Von der Leyen az évadnyitó beszédében: Április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket, Európát választották

Ha ma Európára nézek, azt látom, hogy az EU állapota egyszerre a valaha volt legerősebbnek és a legtörékenyebbnek tűnik – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a politikai évadot megnyitó strasbourgi beszédében. A két kijelentés egymást kizárónak tűnik, de egyszerre igaz, és kivételes időket jelez, a változás sebessége elképesztő – mondta von der Leyen az Európai Parlamentben (EP-ben).

Európa úgy döntött, hogy a saját útját építi. Ezen dolgoztak az elmúlt években, és egy erősebb, függetlenebb Európa bontakozik ki, amely megvédi a jólétét, szakított az orosz fosszilis energiától való mérgező függőséggel, fenntartja a szociális modelljét, és gyökeresen átalakította, hogyan védje magát, az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal emelve az ilyen kiadásokat. Kiálltak Grönland mellett, amikor fenyegették, és egymás mellett, amikor drónok hatoltak az EU légterébe.

Régi barátságok gyengültek meg, egy nyíltan ellenséges világban kell boldogulnunk, ahol egy invázió zajlik a kontinensen, más háborúk is kitörtek a környéken, a globális gazdasági versenyt az ipari kapacitásokért zajló harc határozza meg, és narratívák csatája igyekszik lazítani a bizalmat Európában, hogy megbénítsa a demokráciáinkat. Szédítő tempóban változik a világ, amit az árnyalatok visszaszorulásában és a szélsőségek előretörésében látunk, az aggodalmakat fegyverként használják, hogy éket verjenek közénk – „időnként kívülről, de túl gyakran belülről”.

„Az utunk világos: egy független Európa építése, amely cselekvőképes. Semmi sem téríthet el minket ettől.”

Erősödnek az EU-ellenesek, de Magyarország mutatja, hogy semmi sem elkerülhetetlen

Európa sorsát az európaiak kezében kell tartani. Választhatunk, hogy felsorakozunk-e az európai eszménk mögött, hogy együtt dönthessünk a saját sorsunkról, vagy hagyjuk, hogy az autokraták megbízottjai és bábjai aláaknázzák a demokráciánkat. Legyenek akár az ultranacionalisták vagy az EU-ellenesek, az orosz beavatkozás vagy dezinformáció – a név más, de a cél ugyanaz: megvetik az értékeinket, és össze akarják zúzni az európai egységünket. Ne csak ez ellen harcoljunk, hanem együtt küzdjünk az európai eszménkért.

A demokráciánkat veszélyeztető fenyegetések nem csak kívülről jönnek. Antidemokratikus és EU-ellenes erők felemelkedésének vagyunk tanúi, de

semmi sem elkerülhetetlen, nézzük csak meg Magyarországot. Április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket. Európát és a demokráciát választották, visszahozták Magyarországot az EU szívébe, ahová tartozik,

ez a nap sokáig az emlékezetünkben marad – jelentette ki az országgyűlési választásról. Elkezdték visszafordítani évek visszacsúszását, gyorsul a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni harc. Valódi haladást értek el az alapjogoknál és az akadémiai szabadságnál, több milliárd eurónyi befektetés szabadul fel, bár még bőven van munka.

Von der Leyen szerint az EP-nek köszönhető, hogy megerősítették a kapcsolatot a jogállamiság és az uniós források között. A következő költségvetésben ennél tovább kell menni, mert a jogállamiságnak kötelezőnek kell lennie az uniós forrásokhoz most és a jövőben.

Bankpiaci csomag, jogszabály a minőségi munkahelyekért

A gazdaságunk a vártnál jobban bírta a közel-keleti háború hatásait, a munkanélküliség rekordalacsony szint közelében áll, az euró a világ egyik vezető fizetőeszköze, de a magasabb energiaárak és kamatkiadások nyomása árt az embereknek és a cégeknek. Gyorsabban végre kell hajtani a Draghi- és Letta-jelentések gazdasági javaslatait, de haladnak, az uniós intézmények megállapodtak egy 2027 végéig tartó menetrendről. Tucatnyi egyszerűsítési csomaggal évi 17 milliárd eurót takarítanak meg a cégeknek, de ez nem lehet egyirányú, utalt arra a folyamatra, amikor valamit nem uniós szinten szabályoznak, mire a tagállami törvényhozások nekiállnak széttartó szabályokat hozni. Von der Leyen szerint ez ellen a „goldplatingnek” nevezett jelenség ellen is fel kell lépniük.

A Hormuzi-szorosban kitört háborúból úgy lett 90 milliárd eurónyi többletköltsége az EU-nak, hogy egyetlen energiahordozó-molekulával sem kapott többet, utalt Donald Trump háborújára Irán ellen. Az energiának – legyen az akár például megújuló vagy atom – technológiasemlegesen növelnie kell Európa függetlenségét. 2040-re meg kellene duplázni az áram részesedését, így évi 260 milliárd euróval kevesebb fosszilis energiát kellene behozni. Ehhez termelés és tárolás kell, ezért van szükség a nemrég bemutatott hálózatfejlesztési tervre, „tegyük Európa jövőjét elektromossá”.

Új saját bevételekre van szükségünk – hangsúlyozta az EU 2028–2034-es költségvetésénél, amelynek a sarokszámairól év végéig szeretnének megegyezni.

Egy új csomagot mutatnak be a bankok szabályozására az egyszerűsítésért és a széttagoltság ellen, mert olyan rendszer kell, amelyet növekedésre építenek, nem csak stabilitásra – utalt arra, hogy hiába takarítanak meg sok pénzt az európaiak, ez csak óvatosan jut el a pénzintézeteken keresztül a cégekhez.

A minőségi munkahelyeket rendelettel segítenék elő, „még az év vége előtt eredményeket fogunk felmutatni”. Az EU tíz éve bemutatott szociális pilléréről (amelyet Orbán Viktor az egyik legnagyobb fenyegetésnek tartott Magyarországra, majd az akkori magyar kormány átengedett) csúcstalálkozót hívnak össze.

Eljött az igazság pillanata a klímaváltozásnál

A klímaváltozásnál az idei nyár volt az igazság pillanata: lángok mardosták a kontinenst az ír erdőktől Görögországig, 660 ezer hektár égett le, olyan folyók tűnnek el a szemünk előtt, mint a Duna, több mint 35 ezren haltak meg a hőhullámok alatt az időjáráshoz köthetően.

„Ez csak egy puszta előzetes volt: ezek voltak a valaha volt legforróbb nyári hónapok, de valószínűleg az elkövetkező évek legenyhébbjei”,

Európa a világszintű átlag kétszeresével melegszik fel, ezért tartani kell a klímapolitikai célokat. Alkalmazkodásra is szükség van, erre hamarosan egy új tervet mutatnak be – ígérte. Azonosítják a száz legsebezhetőbb európai területet, felmérik a kockázatokat, és azt, hogy hogyan kezeljék ezeket. Egy biztosítási szövetséget is felállítanak, mert a károkat gyakran nem fedezik biztosítások, és ilyenkor a nemzeti költségvetésekre hárul a teher, valamint egy hőhullámtervet is kidolgoznak korai riasztással, jobb egészségügyi felkészüléssel. Az ivóvíz negyede elveszik a csövekből, ezért külön fejleszteni fogják a vezetékeket.

Korhatár és miniprofil a közösségi médiánál

A mesterséges intelligenciánál csak ízelítőt jelentenek a jövőből az olyan incidensek, ahol az MI-ügynökök kitörtek a környezetükből, rosszindulatú részleteket illesztettek be kódokba. Az uniós MI-rendelet kulcsfontosságú, de össze kell fogni a hasonlóan gondolkodó partnereinkkel. Von der Leyen meghívja az élvonalbeli MI-laboratóriumokat, hogy megvitassák, hogyan támogathatják az ágazati törekvéseket a modellek fejlesztésének lelassítására. Öt területen, például az egészségügyben és az űrkutatásban viszont „gyökeres változást hozó kezdeményezéseket” ígért novemberre. „Igent mondunk a mesterséges intelligenciára”, de emberi kontroll alatt.

A gyerekeket, a figyelmüket és az elméjüket „foglyul ejti” a közösségi média, ami például alváshiányhoz, idegességhez, önártalmakhoz és egyre többször öngyilkosságokhoz vezet. Egy szakértői csoport nemrég bemutatott jelentése alapján

javaslatot tesz a 13 éves korhatárra a közösségi médiánál, és 13–15 éves kor alatt se lehetne személyes profilt létrehozni, csak egy „miniprofilt” szülői felügyelettel, korlátozott funkciókkal és időkorláttal.

Kötelező lenne eleve biztonságosra tervezni az ilyen alkalmazásokat és oldalakat a 15–18 éves felhasználóknak.

Kínának és Szerbiának figyelmeztetést, Kanadának egy még nem létező lehetőséget lengetett be

Az egyensúly hiánya a kínai kereskedelemben „elérte a fordulópontot” azzal, hogy már napi egymilliárd euró a különbség a behozatal és a kivitel között. Már itt van a „második Kína-sokk”, ami leépíti az európai ipart, és fenntarthatatlan. Párbeszédet kezdtek Kínával, és ennek már eredményekhez kell vezetnie – figyelmeztetett az ügyre, amely a legutóbbi EU-csúcson is téma volt. Javasolta, hogy közösen tartalékoljanak a többek között elektromos autókhoz, akkumulátorokhoz, csipekhez is szükséges ritkaföldfémeket, amelyek behozatalában az EU főleg Kínától függ, de nem egyedül próbál más forrásokat is keresni.

Idén szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá Indiával, a dél-amerikai Mercosurral, Mexikóval, Ausztráliával és Indonéziával. Összesen már több mint 80 országnál tartanak, de egy új nemzetközi összekapcsolási projekttel összekötnék a Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát az európai piaccal.

Kanadával – amelynek miniszterelnökét, Mark Carneyt is meghívták az ülésre – „a lehető legmagasabb szintre kívánjuk emelni” a kapcsolatokat. Továbblépnek az eddigi szabadkereskedelmi egyezségtől egy „Szövetség a jövőért” nevű kezdeményezésre. „Közösen fogunk dolgozni az intelligens gyártástechnológiákon. Technológiai szövetséget fogunk létrehozni. Integrálni fogjuk védelmi ipari bázisainkat. Az Északi-sarkvidéket kiemelt közös projektté tesszük. Együtt fogunk működni az energiaügy, a kritikus fontosságú ásványok és az akkumulátorok terén; a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kiberbiztonság és a gazdasági biztonság területén” – ígérte. Együtt dolgozna azon, hogy megnyissák az utat Kanada társult tagsága felé, amivel az első ilyen ország lenne. (Az uniós alapszerződések alapján az uniós tagsághoz egy országnak európainak kell lennie, társulási szerződéseket már kötöttek európai országokkal, de „társult tagság” jelenleg nem létezik, és von der Leyen nem részletezte, ez mit jelentene a gyakorlatban.)

„Elszörnyedtem a képeken Ratko Mladić belgrádi temetéséről”,

a bővítési folyamatban az uniós értékek nem alku tárgyai – jelentette ki az elítélt háborús bűnös búcsúztatásáról, ahol magas rangú szerb állami tisztviselők is feltűntek.

Az egyre kevésbé csak hibrid és csak fenyegetést jelentő akciók – kibertámadások, szabotázs, gyújtogatás, drónbehatolások – miatt új európai biztonsági stratégiát javasol. A fegyveres agresszió szintjét el nem érő incidensekre olyan uniós válaszlehetőséget alakítana ki, mint a NATO 4. cikke. Új biztonsági fórumot hozna létre többek között Kanadával, Ukrajnával, Norvégiával, az Egyesült Királysággal. Ukrajnával közösen megfizethető és moduláris rakétavédelmi rendszert fejlesztenének, a SAFE-hitelek maradékával új programmal fejlesztenének, és bezárnák a szankciós kiskapukat.

Mi, európaiak döntjük el, ki jöhet be az EU területére

A menekültügyre szerinte csak európai szinten tudnak megoldást találni a nagyrészt idén életbe lépett uniós csomaggal, a szolidaritást (ami az előző magyar kormány és az akkori koalíciós pártok hazudozásával ellentétben nem kötelező betelepítést jelent) végre kell hajtani. „Jó úton haladunk.

Az elmúlt két évben 55 százalékkal csökkent az illegális beutazások száma, az idén pedig további 35 százalékkal esett vissza”,

de Ceuta esete megerősíti, hogy fejleszteni kell az eszközeiket, különösen vészhelyzetekre, „amikor a tömeges mozgás szervezett módon történik, és azt eszközként használják fel”. Egy új európai vészhelyzeti reagálási keretre tesznek javaslatot, amikor „időben korlátozott és szigorúan meghatározott formában” eltérhetnek a szokásos menekültügyi eljárástól.

Tiszteletben tartják az alapértékeket, de

„soha nem fogunk kompromisszumot kötni, ha határaink védelméről van szó. Mi, európaiak döntjük el, ki jöhet be az Unió területére, és milyen körülmények között, nem pedig az embercsempészek és az emberkereskedők.”

Fokozzák az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését, különösen a visszaküldések felgyorsításánál. Javítják az előrejelző rendszereket is, és figyelni fogják az online teret.

Deutsch beismerést látott von der Leyen „örömködésében”

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP delegációjának vezetője a beszéd EP-vitáján úgy látta: éveken át azt hazudták, hogy Magyarországon felszámolták a jogállamot, „pedig pontosan tudták: egy szó sem igaz az egészből”. Azért csinálták ezt a kampányt, hogy visszatartsák az uniós forrásokat, és ezzel megbuktassák a patrióta magyar kormányt. „Mai örömködése is ennek a beismerése.” Az elmúlt hónapokban a Tisza Párt kormánya „alkotmányos puccsal felszámolta a demokratikus Magyarországot, és önkényuralmi rendszert hozott létre”, mégis hallgatnak. „Brüsszel” és a Tisza Párt paktumot kötöttek, hogy utóbbi „letörölje a nemzeti szuverenista erőket a magyar politika térképéről, »Brüsszel« pedig ezért az uniós pénzekkel és a feltétlen politikai támogatással fizet”, miközben a Tisza „a szuverenitásunkat teljesen feladva, alávetett pozícióba beilleszti Magyarországot a brüsszeli birodalmi gépezetbe”.

„Örömmel hallottuk”, hogy a bizottsági elnök hosszasan méltatta a magyar sikereket – jelentette ki a Tisza Párt közleménye szerint Lakos Eszter. „Április 12-én a magyar emberek fontos üzenetet küldtek Európának és a világnak: mindig van visszaút. Egy nehéz időszakban Európának szüksége van a reményre, és ma Magyarország mutatja meg, hogy a demokratikus megújulás igenis lehetséges.” A tiszás delegáció vezetője szerint a források felszabadítása „világos bizonyítéka annak, hogy a demokratikus megújulás és az európai együttműködés kézzelfogható eredményeket hoz. Sok munka van még előttünk, de ma már mindenki látja és elismeri: Magyarország jó úton halad vissza Európa szívébe.”

„Kanada lesz az Európai Unió első társult tagja! Európa ereje az együttműködésben, a közös érdekek képviseletében és a hosszú távú partnerségekben rejlik” – reagált Dobrev Klára DK-s EP-képviselő Facebookon.

Mi ez a beszéd?

Gyakorlatilag a nyári szünet utáni uniós politikai szezont nyitja meg Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság aktuális elnöke 2004 óta szinte minden évben ilyenkor értékeli, hol tart az Európai Unió, és felvázolja, mik a tervei a következő egy évre, így ilyenkor ismertet számos új jogszabály-javaslatot, kezdeményezést. A tavalyi az első ilyen alkalom von der Leyen 2024-es újraválasztása óta. Az akkori ígéretei között volt

• drónfal (ebből egy tágabb körű, de még csak alakuló védelmi rendszer terve lett);
• a gyerekek mentális egészségének védelme a közösségi média hatásaitól (erre egy nemrég bemutatott szakértői elemzés alapján csütörtökön mutatnak be javaslatot, von der Leyen már korábban közölte, hogy egyetértést lát egy korhatár mögött);
• orosz vagyonnal finanszírozott kölcsön (ezt a leginkább érintett Belgium által követelt garanciák miatt jegelték, bár mostanában ismét több kormány pedzegeti);
• a lakhatási válság elleni fellépés (ebből stratégia és jogszabályjavaslat lett);

Bár a beszéd neve az USA elnökének hasonló éves beszédét koppintja, a tartalmát egyből meg is vitatják az európai parlamenti képviselőkkel. Információink szerint a mostani alkalomra az eddigi legtöbb újságírót regisztrálták a helyszínen.

A beszédre rendhagyó módon egy nem uniós ország vezetője, Mark Carney is beült. Kanada miniszterelnöke – aki idén sok tekintetben von der Leyen tavalyi, átalakuló világrendről szóló beszédét visszhangozva a középhatalmak összefogását sürgette – másnap szintén felszólal az EP ülésén.