Hollandia döntése jól mutatja a dilemmát: ha Európa mindenáron feltölti a tárolókat, azzal tovább növelheti az amúgy is magas árakat. Ha viszont kevesebb gázt tárol, akkor kisebb lesz a mozgástér.

Januárban mindig az adott évre várt infláció mértékével nőnek a nyugdíjak, de az idei pénzromlás végül csak fele akkora lehet, mint a 3,6 százalékos várakozás, így nőhet az ellátások reálértéke.

2007 óta nem látott szintet ért el a tízéves amerikai kötvényhozam, aminek következtében az államok és vállalatok költségei is jelentősen nőhetnek. Magyarország viszont kilóg a globális trendből.

A tervezett jövedékiadó-emelés illeszkedik abba a koncepcióba, hogy magas maradjon az egy dobozra eső adó mértéke, és ne lehessen az olcsóbb termékek irányába nyitni.

Az elmúlt másfél év jól mutatja, hogy a részvénypiac és a mögöttes gazdaság rövid távú teljesítménye két nagyon különböző történet lehet.

Ezermilliárd forinttal csökkentette az állam adósságterhét az erősödő forint. Az euró bevezetése és az ehhez kapcsolódó olcsóbb törlesztés évente kétszer ennyi megtakarítást hozhat.

A hazai béreket figyelembe véve az új Spring nagyjából annyira lesz megfizethető, mint amennyire a Sandero volt 2021-ben, amikor a Spring első generációja megjelent a piacon.

Úgy tudjuk, az a kormányzati cél, hogy az áprilisban felfüggesztett 5+5 millió forintos energetikai korszerűsítési programokban befogadják az időben beadott összes pályázatot.

25 évvel ezelőtt részben azért lett inflációs cél Magyarországon, hogy ezzel is felkészüljünk az euró majdani bevezetéséhez. Most, hogy már a kormány is akarja az eurót, szigorítani kell a célon.